Prológus - Laptörténet

Bobak, 2013. január 30., 01:03-n

2013-01-30T01:03:19Z

←Régebbi változat		2013. január 30., 01:03 változat
1. sor:		1. sor:
	Mélyen a hegyek lábánál a dúslombú farengeteg koronázta dombok alatt, mélyen a tárnák rideg kőfalai, a zord kőoszlopok körül kúszó mélysötét halált hordozó boltozata alatt feldördült egy hang. Pörölyként csapódott a falaknak, hogy visszhangot verve végigdübörögjön minden folyosón, minden termen felriasztva még a nemrég péppé zúzott trollok tetemeit is.		Mélyen a hegyek lábánál a dúslombú farengeteg koronázta dombok alatt, mélyen a tárnák rideg kőfalai, a zord kőoszlopok körül kúszó mélysötét halált hordozó boltozata alatt feldördült egy hang. Pörölyként csapódott a falaknak, hogy visszhangot verve végigdübörögjön minden folyosón, minden termen felriasztva még a nemrég péppé zúzott trollok tetemeit is.
-	~~Glarauuth! - szakadt ki a torkából a törp trón-követelőnek.~~
-	~~Zenget a kihívó kiáltás a legfelső szintektől a legalsókig. - Glarauuth, Te troll király! - Dönddült fel újfent. - Told ide azt a rusnya pofádat te gyáva korcs! - semmi.~~

-	Itt és most a Törpék Pörölye rommá zúzza a már úgy is túl sokáig bitorolt királyságodat. - semmi válasz ám némi trappolás és morgás támadt a távolból.	+	''Glarauuth!'' - szakadt ki a torkából a törp trón-követelőnek.
		+	Zenget a kihívó kiáltás a legfelső szintektől a legalsókig. - ''Glarauuth, Te troll király!'' - Dönddült fel újfent. - ''Told ide azt a rusnya pofádat te gyáva korcs!'' - semmi.
		+	''Itt és most a Törpék Pörölye rommá zúzza a már úgy is túl sokáig bitorolt királyságodat.'' - semmi válasz ám némi trappolás és morgás támadt a távolból.

	Öt törpe ék alakot formálva pajzsként védelmezte vezérüket. Ő vagy egy tucat halomba hordott troll tetemen állt. Szemét a sötét bejáratára szegezte a barlangnak. Köztük és a barlang szája között hősi halottaikból és Khrazan királyságuk tárnáinak fosztogatóinak testéből torlaszt állítottak az útba. Az út a tárna tátongó szájából egyenesen egy kiszögelés peremére vezetett. E perem végén rekedt meg a maroknyi felszabadító törpe kalandor. Körös-körül semmi csupán a feneketlen vaksötét mélység. Se falak se rámpa se lépcsősor csakis a kavargó sötétség. Két kiút létezett mindkettő a bánya bejáratán át; betörni pusztítani a bestiákat míg nem marad belőlük egy sem vagy berohamozni majd megtörve a pöröly ereje a feledés homályába veszni. Ám a siker karnyújtásnyira volt. Mindkét fél kimerítette végső tartalékait. Vérmocskosan várták a végét a küzdelemnek. Vörös és fekete vér-foltok fedték el testüket s az Ellenség Pörölyét ábrázoló címerüket. Tocsogott ragadt társaik, saját és ellenségük vérétől a szakálluk a ruházatuk, bakancsaik sötét tócsákban tapicskoltak. S a tócsák csak híztak a tetemhegyekből csordogáló csermelyek és csatabárdjaikról csepegő csöppök sűrű áradatában. Vér veríték és hullaszag.		Öt törpe ék alakot formálva pajzsként védelmezte vezérüket. Ő vagy egy tucat halomba hordott troll tetemen állt. Szemét a sötét bejáratára szegezte a barlangnak. Köztük és a barlang szája között hősi halottaikból és Khrazan királyságuk tárnáinak fosztogatóinak testéből torlaszt állítottak az útba. Az út a tárna tátongó szájából egyenesen egy kiszögelés peremére vezetett. E perem végén rekedt meg a maroknyi felszabadító törpe kalandor. Körös-körül semmi csupán a feneketlen vaksötét mélység. Se falak se rámpa se lépcsősor csakis a kavargó sötétség. Két kiút létezett mindkettő a bánya bejáratán át; betörni pusztítani a bestiákat míg nem marad belőlük egy sem vagy berohamozni majd megtörve a pöröly ereje a feledés homályába veszni. Ám a siker karnyújtásnyira volt. Mindkét fél kimerítette végső tartalékait. Vérmocskosan várták a végét a küzdelemnek. Vörös és fekete vér-foltok fedték el testüket s az Ellenség Pörölyét ábrázoló címerüket. Tocsogott ragadt társaik, saját és ellenségük vérétől a szakálluk a ruházatuk, bakancsaik sötét tócsákban tapicskoltak. S a tócsák csak híztak a tetemhegyekből csordogáló csermelyek és csatabárdjaikról csepegő csöppök sűrű áradatában. Vér veríték és hullaszag.

-	Glara...! - hangzott volna fel, de a döbbenettől a torkára forrt a kiáltás de még a visszhangokat is felfalta a kapun kiáradó kántálás bömbölése. - Pusztító! Pusztító! - tört ki tucatnyi troll torokból.	+	''Glara...!'' - hangzott volna fel, de a döbbenettől a torkára forrt a kiáltás de még a visszhangokat is felfalta a kapun kiáradó kántálás bömbölése. - ''Pusztító! Pusztító!'' - tört ki tucatnyi troll torokból.
-	Vaprak, Vaprak, Pusztító! - morajlott monoton - Vaprak, Vaprak Pusztító! - zúdult ki s rájuk az ordítássá fokozódott strófálás. Zengtek, beleremegtek a végtelen tárna ősi falai, recsegtek ropogtak a boltozatok. Rázkódott a talaj, rázta a törpöket a sziklatalapzat moraja felkúszott a lábukon fel a bárdjaik végiég, el egészen a szakálluk csúcsáig. A félelem acélhideg kezei szorították marokra szívüket, a félelem falakat vont bátor szívük, szellemük és kezeik közé, hogy tapodtat sem bírtak mozdulni, tüdejükben megdermedt a fagyos levegő. Féltek mint még soha, lábaik gyökeret vertek mint a Világ Gerince ősi hegyvonulatai Faerun földjébe. Felfoghatatlan erejű gyűlölet áradt ki feléjük a föld gyomrából. Belélegezték, gúzsba kötötte őket. E gyűlölet falként zárta őket kétségbeesésük kriptájába. Vaprak...! - még egy tömb. ...Pusztító...! - és még egy tömb a kripta falába. Félelmük szarkofágjuk fedele képében vágta el a remény fénysugarát szívük elől. De ekkor.	+	''Vaprak, Vaprak, Pusztító!'' - morajlott monoton - ''Vaprak, Vaprak Pusztító!'' - zúdult ki s rájuk az ordítássá fokozódott strófálás. Zengtek, beleremegtek a végtelen tárna ősi falai, recsegtek ropogtak a boltozatok. Rázkódott a talaj, rázta a törpöket a sziklatalapzat moraja felkúszott a lábukon fel a bárdjaik végiég, el egészen a szakálluk csúcsáig. A félelem acélhideg kezei szorították marokra szívüket, a félelem falakat vont bátor szívük, szellemük és kezeik közé, hogy tapodtat sem bírtak mozdulni, tüdejükben megdermedt a fagyos levegő. Féltek mint még soha, lábaik gyökeret vertek mint a Világ Gerince ősi hegyvonulatai Faerun földjébe. Felfoghatatlan erejű gyűlölet áradt ki feléjük a föld gyomrából. Belélegezték, gúzsba kötötte őket. E gyűlölet falként zárta őket kétségbeesésük kriptájába. ''Vaprak...!'' - még egy tömb. ''...Pusztító...!'' - és még egy tömb a kripta falába. Félelmük szarkofágjuk fedele képében vágta el a remény fénysugarát szívük elől. De ekkor.
-	Moraddinra mondom! Törpöt saját tárnájában le nem győzik! - harsant fel a szívből kitörő kiáltása vezérüknek. Mint kalapács csapása az üllőre úgy csapta szíven a törpöket, zúzta szét a félelem falait a kiáltás. Kórusban üvöltötték el csatakiáltásukat. Kushadásra kényszerítve magabiztos hóhéraikat. Ráfogtak bárdjaik markolatára, megvetették lábaikat szemeiket a sötétlő alagútba fúrták. Ám mindent s mindenkit megdöbbentve.	+	''Moraddinra mondom! Törpöt saját tárnájában le nem győzik!'' - harsant fel a szívből kitörő kiáltása vezérüknek. Mint kalapács csapása az üllőre úgy csapta szíven a törpöket, zúzta szét a félelem falait a kiáltás. Kórusban üvöltötték el csatakiáltásukat. Kushadásra kényszerítve magabiztos hóhéraikat. Ráfogtak bárdjaik markolatára, megvetették lábaikat szemeiket a sötétlő alagútba fúrták. Ám mindent s mindenkit megdöbbentve.

	Glarauuth üvöltve kacagott. Görcsös gurgulászó vihogásába majd belefulladt. S egy szívdobbanásnyi idő múlva megtudták mi is magabiztossága oka.		Glarauuth üvöltve kacagott. Görcsös gurgulászó vihogásába majd belefulladt. S egy szívdobbanásnyi idő múlva megtudták mi is magabiztossága oka.

Bobak, 2013. január 30., 00:05-n

2013-01-30T00:05:26Z

←Régebbi változat		2013. január 30., 00:05 változat
1. sor:		1. sor:
-	~~Egy történet egyszerűbben kezdődik mintsem azt sejtenénk vagy észrevennénk~~.	+	Mélyen a hegyek lábánál a dúslombú farengeteg koronázta dombok alatt, mélyen a tárnák rideg kőfalai, a zord kőoszlopok körül kúszó mélysötét halált hordozó boltozata alatt feldördült egy hang. Pörölyként csapódott a falaknak, hogy visszhangot verve végigdübörögjön minden folyosón, minden termen felriasztva még a nemrég péppé zúzott trollok tetemeit is.
-	~~Ám minden egyes történetet számtalan módon mesélhetünk el. Szájról-szájra terjednek~~ a ~~kalandozók történeti~~, ~~bárdok beszélik-dalolják el kik kényük kedvük avagy szándékuk szerint tesznek hozzá~~, ~~vesznek el belőle netán átköltik saját szájuk íze szerint~~. ~~Majd idővel~~ - és a ~~sok-sok továbbmesélés során - a pletykákból történetek,~~ a ~~történetekből mendemondák majd azokból legendák mígnem az éves és évszázadok múlásával mítoszok lesznek~~. ~~S hogy hol~~ a ~~határ történelem és legendák,~~ a ~~mesék hősei és gonoszai no meg~~ a ~~mindennapi világunk kalandozói közt? Ki tudja~~. ~~S tudhatja~~-~~e valaki egyáltalán vagy van~~-~~e értelem egyáltalán tudni az "igazságot"? Az úgy is olyan unalmas vagy ne adja istenek kiábrándító~~.	+	Glarauuth! - szakadt ki a torkából a törp trón-követelőnek.
		+	Zenget a kihívó kiáltás a legfelső szintektől a legalsókig. - Glarauuth, Te troll király! - Dönddült fel újfent. - Told ide azt a rusnya pofádat te gyáva korcs! - semmi.

-	~~S bár ez mind igaz is lehet ez~~ a ~~történet~~ is ~~igen egyszerűen kezdődött~~. ~~Mint~~ a ~~mesékben, egy nem várt helyen egy nem várt időben, nem várt emberekkel esett meg egyszer valamikor régen de a nem túl messzi múltban..~~.	+	Itt és most a Törpék Pörölye rommá zúzza a már úgy is túl sokáig bitorolt királyságodat. - semmi válasz ám némi trappolás és morgás támadt a távolból.

-	~~[Karmaszinköpönyeges]~~	+	Öt törpe ék alakot formálva pajzsként védelmezte vezérüket. Ő vagy egy tucat halomba hordott troll tetemen állt. Szemét a sötét bejáratára szegezte a barlangnak. Köztük és a barlang szája között hősi halottaikból és Khrazan királyságuk tárnáinak fosztogatóinak testéből torlaszt állítottak az útba. Az út a tárna tátongó szájából egyenesen egy kiszögelés peremére vezetett. E perem végén rekedt meg a maroknyi felszabadító törpe kalandor. Körös-körül semmi csupán a feneketlen vaksötét mélység. Se falak se rámpa se lépcsősor csakis a kavargó sötétség. Két kiút létezett mindkettő a bánya bejáratán át; betörni pusztítani a bestiákat míg nem marad belőlük egy sem vagy berohamozni majd megtörve a pöröly ereje a feledés homályába veszni. Ám a siker karnyújtásnyira volt. Mindkét fél kimerítette végső tartalékait. Vérmocskosan várták a végét a küzdelemnek. Vörös és fekete vér-foltok fedték el testüket s az Ellenség Pörölyét ábrázoló címerüket. Tocsogott ragadt társaik, saját és ellenségük vérétől a szakálluk a ruházatuk, bakancsaik sötét tócsákban tapicskoltak. S a tócsák csak híztak a tetemhegyekből csordogáló csermelyek és csatabárdjaikról csepegő csöppök sűrű áradatában. Vér veríték és hullaszag.

		+	Glara...! - hangzott volna fel, de a döbbenettől a torkára forrt a kiáltás de még a visszhangokat is felfalta a kapun kiáradó kántálás bömbölése. - Pusztító! Pusztító! - tört ki tucatnyi troll torokból.
		+	Vaprak, Vaprak, Pusztító! - morajlott monoton - Vaprak, Vaprak Pusztító! - zúdult ki s rájuk az ordítássá fokozódott strófálás. Zengtek, beleremegtek a végtelen tárna ősi falai, recsegtek ropogtak a boltozatok. Rázkódott a talaj, rázta a törpöket a sziklatalapzat moraja felkúszott a lábukon fel a bárdjaik végiég, el egészen a szakálluk csúcsáig. A félelem acélhideg kezei szorították marokra szívüket, a félelem falakat vont bátor szívük, szellemük és kezeik közé, hogy tapodtat sem bírtak mozdulni, tüdejükben megdermedt a fagyos levegő. Féltek mint még soha, lábaik gyökeret vertek mint a Világ Gerince ősi hegyvonulatai Faerun földjébe. Felfoghatatlan erejű gyűlölet áradt ki feléjük a föld gyomrából. Belélegezték, gúzsba kötötte őket. E gyűlölet falként zárta őket kétségbeesésük kriptájába. Vaprak...! - még egy tömb. ...Pusztító...! - és még egy tömb a kripta falába. Félelmük szarkofágjuk fedele képében vágta el a remény fénysugarát szívük elől. De ekkor.
		+	Moraddinra mondom! Törpöt saját tárnájában le nem győzik! - harsant fel a szívből kitörő kiáltása vezérüknek. Mint kalapács csapása az üllőre úgy csapta szíven a törpöket, zúzta szét a félelem falait a kiáltás. Kórusban üvöltötték el csatakiáltásukat. Kushadásra kényszerítve magabiztos hóhéraikat. Ráfogtak bárdjaik markolatára, megvetették lábaikat szemeiket a sötétlő alagútba fúrták. Ám mindent s mindenkit megdöbbentve.
		+
		+	Glarauuth üvöltve kacagott. Görcsös gurgulászó vihogásába majd belefulladt. S egy szívdobbanásnyi idő múlva megtudták mi is magabiztossága oka.
		+	Groteszk, torz lény robbant ki a koromfeketeségből. Gigantikus iszonyat. Vad bármit elsodró dühöngésbe és pusztításba kezdett a testett öltött káosz és győlölet. Bestiális troll forma túlvilági lény. Mind hasztalan a bárd, mind hasztalan a törpe szív.
		+	Khrazan földmélyi falai némán nyelték el a pusztítás és halál sikolyait nyomát se hagyva az emlékezetben vagy időben. Khrazan kriptája, a trollok királyának tömlőcei vagy ahogy akkoriban s azóta is nevezik A Halál Katakombája mint mindig, most is rászolgált nevére magába zárva vérfagyasztó titkait.
		+
		+	- valamikor a völgyszámítás 1280. esztendejében -


	'''Az Utolsó Kaland'''		'''Az Utolsó Kaland'''
	----		----

Bobak, 2013. január 24., 22:43-n

2013-01-24T22:43:26Z

←Régebbi változat		2013. január 24., 22:43 változat
6. sor:		6. sor:
	[Karmaszinköpönyeges]		[Karmaszinköpönyeges]

-	Az Utolsó Kaland	+
		+
		+	'''Az Utolsó Kaland'''
	----		----

Bobak, 2013. január 24., 22:42-n

2013-01-24T22:42:59Z

←Régebbi változat		2013. január 24., 22:42 változat
2. sor:		2. sor:
	Ám minden egyes történetet számtalan módon mesélhetünk el. Szájról-szájra terjednek a kalandozók történeti, bárdok beszélik-dalolják el kik kényük kedvük avagy szándékuk szerint tesznek hozzá, vesznek el belőle netán átköltik saját szájuk íze szerint. Majd idővel - és a sok-sok továbbmesélés során - a pletykákból történetek, a történetekből mendemondák majd azokból legendák mígnem az éves és évszázadok múlásával mítoszok lesznek. S hogy hol a határ történelem és legendák, a mesék hősei és gonoszai no meg a mindennapi világunk kalandozói közt? Ki tudja. S tudhatja-e valaki egyáltalán vagy van-e értelem egyáltalán tudni az "igazságot"? Az úgy is olyan unalmas vagy ne adja istenek kiábrándító.		Ám minden egyes történetet számtalan módon mesélhetünk el. Szájról-szájra terjednek a kalandozók történeti, bárdok beszélik-dalolják el kik kényük kedvük avagy szándékuk szerint tesznek hozzá, vesznek el belőle netán átköltik saját szájuk íze szerint. Majd idővel - és a sok-sok továbbmesélés során - a pletykákból történetek, a történetekből mendemondák majd azokból legendák mígnem az éves és évszázadok múlásával mítoszok lesznek. S hogy hol a határ történelem és legendák, a mesék hősei és gonoszai no meg a mindennapi világunk kalandozói közt? Ki tudja. S tudhatja-e valaki egyáltalán vagy van-e értelem egyáltalán tudni az "igazságot"? Az úgy is olyan unalmas vagy ne adja istenek kiábrándító.

-	S bár ez mind igaz is lehet ez a történet is igen egyszerűen kezdődött. Mint a mesékben, egy nem várt helyen egy nem várt időben, nem várt emberekkel esett meg egyszer valamikor régen de nem túl messzi múltban...	+	S bár ez mind igaz is lehet ez a történet is igen egyszerűen kezdődött. Mint a mesékben, egy nem várt helyen egy nem várt időben, nem várt emberekkel esett meg egyszer valamikor régen de a nem túl messzi múltban...

	[Karmaszinköpönyeges]		[Karmaszinköpönyeges]
		+
		+	Az Utolsó Kaland
		+	----

Bobak, 2012. december 24., 00:52-n

2012-12-24T00:52:32Z

←Régebbi változat		2012. december 24., 00:52 változat
2. sor:		2. sor:
	Ám minden egyes történetet számtalan módon mesélhetünk el. Szájról-szájra terjednek a kalandozók történeti, bárdok beszélik-dalolják el kik kényük kedvük avagy szándékuk szerint tesznek hozzá, vesznek el belőle netán átköltik saját szájuk íze szerint. Majd idővel - és a sok-sok továbbmesélés során - a pletykákból történetek, a történetekből mendemondák majd azokból legendák mígnem az éves és évszázadok múlásával mítoszok lesznek. S hogy hol a határ történelem és legendák, a mesék hősei és gonoszai no meg a mindennapi világunk kalandozói közt? Ki tudja. S tudhatja-e valaki egyáltalán vagy van-e értelem egyáltalán tudni az "igazságot"? Az úgy is olyan unalmas vagy ne adja istenek kiábrándító.		Ám minden egyes történetet számtalan módon mesélhetünk el. Szájról-szájra terjednek a kalandozók történeti, bárdok beszélik-dalolják el kik kényük kedvük avagy szándékuk szerint tesznek hozzá, vesznek el belőle netán átköltik saját szájuk íze szerint. Majd idővel - és a sok-sok továbbmesélés során - a pletykákból történetek, a történetekből mendemondák majd azokból legendák mígnem az éves és évszázadok múlásával mítoszok lesznek. S hogy hol a határ történelem és legendák, a mesék hősei és gonoszai no meg a mindennapi világunk kalandozói közt? Ki tudja. S tudhatja-e valaki egyáltalán vagy van-e értelem egyáltalán tudni az "igazságot"? Az úgy is olyan unalmas vagy ne adja istenek kiábrándító.

-	S bár ez mind igaz is lehet ez a történet is igen egyszerűen kezdődött. Mint a mesékben, egy nem várt helyen egy nem várt időben, nem várt emberekkel esett meg egyszer valamikor régen de nem túl ~~messze a~~ múltban...	+	S bár ez mind igaz is lehet ez a történet is igen egyszerűen kezdődött. Mint a mesékben, egy nem várt helyen egy nem várt időben, nem várt emberekkel esett meg egyszer valamikor régen de nem túl messzi múltban...

	[Karmaszinköpönyeges]		[Karmaszinköpönyeges]

Bobak, 2012. december 24., 00:51-n

2012-12-24T00:51:46Z

←Régebbi változat		2012. december 24., 00:51 változat
1. sor:		1. sor:
	Egy történet egyszerűbben kezdődik mintsem azt sejtenénk vagy észrevennénk.		Egy történet egyszerűbben kezdődik mintsem azt sejtenénk vagy észrevennénk.
-	Ám minden egyes történetet számtalan módon mesélhetünk el. Szájról-szájra terjednek a kalandozók történeti, bárdok beszélik-dalolják el kik kényük kedvük avagy szándékuk szerint tesznek hozzá, vesznek el belőle netán átköltik saját szájuk íze szerint. Majd idővel - és a sok-sok továbbmesélés során - a pletykákból történetek, a történetekből mendemondák majd azokból legendák mígnem az éves és évszázadok múlásával mítoszok lesznek. S hogy hol a határ történelem és legendák, a mesék hősei ~~gonoszai~~ és ~~mártírjai~~ no meg a mindennapi világunk kalandozói közt? Ki tudja. S tudhatja-e valaki egyáltalán vagy van-e értelem egyáltalán tudni az "igazságot"? Az úgy is olyan unalmas vagy ne adja istenek kiábrándító.	+	Ám minden egyes történetet számtalan módon mesélhetünk el. Szájról-szájra terjednek a kalandozók történeti, bárdok beszélik-dalolják el kik kényük kedvük avagy szándékuk szerint tesznek hozzá, vesznek el belőle netán átköltik saját szájuk íze szerint. Majd idővel - és a sok-sok továbbmesélés során - a pletykákból történetek, a történetekből mendemondák majd azokból legendák mígnem az éves és évszázadok múlásával mítoszok lesznek. S hogy hol a határ történelem és legendák, a mesék hősei és gonoszai no meg a mindennapi világunk kalandozói közt? Ki tudja. S tudhatja-e valaki egyáltalán vagy van-e értelem egyáltalán tudni az "igazságot"? Az úgy is olyan unalmas vagy ne adja istenek kiábrándító.

	S bár ez mind igaz is lehet ez a történet is igen egyszerűen kezdődött. Mint a mesékben, egy nem várt helyen egy nem várt időben, nem várt emberekkel esett meg egyszer valamikor régen de nem túl messze a múltban...		S bár ez mind igaz is lehet ez a történet is igen egyszerűen kezdődött. Mint a mesékben, egy nem várt helyen egy nem várt időben, nem várt emberekkel esett meg egyszer valamikor régen de nem túl messze a múltban...

	[Karmaszinköpönyeges]		[Karmaszinköpönyeges]

Bobak, 2012. december 24., 00:50-n

2012-12-24T00:50:55Z

←Régebbi változat		2012. december 24., 00:50 változat
1. sor:		1. sor:
	Egy történet egyszerűbben kezdődik mintsem azt sejtenénk vagy észrevennénk.		Egy történet egyszerűbben kezdődik mintsem azt sejtenénk vagy észrevennénk.
-	Ám minden egyes történetet számtalan módon mesélhetünk el. Szájról-szájra terjednek a kalandozók történeti, bárdok ~~ebszélik~~-dalolják el kik kényük kedvük avagy szándékuk szerint tesznek hozzá, vesznek el belőle netán átköltik saját szájuk íze szerint. Majd idővel - és a sok-sok továbbmesélés során - a pletykákból történetek, a történetekből mendemondák majd azokból legendák mígnem az éves és évszázadok múlásával mítoszok lesznek. S hogy hol a határ történelem és legendák, a mesék hősei gonoszai és mártírjai no meg a mindennapi világunk kalandozói közt? Ki tudja. S tudhatja-e valaki egyáltalán vagy van-e értelem egyáltalán tudni az "igazságot"? Az úgy is olyan unalmas vagy ne adja istenek kiábrándító.	+	Ám minden egyes történetet számtalan módon mesélhetünk el. Szájról-szájra terjednek a kalandozók történeti, bárdok beszélik-dalolják el kik kényük kedvük avagy szándékuk szerint tesznek hozzá, vesznek el belőle netán átköltik saját szájuk íze szerint. Majd idővel - és a sok-sok továbbmesélés során - a pletykákból történetek, a történetekből mendemondák majd azokból legendák mígnem az éves és évszázadok múlásával mítoszok lesznek. S hogy hol a határ történelem és legendák, a mesék hősei gonoszai és mártírjai no meg a mindennapi világunk kalandozói közt? Ki tudja. S tudhatja-e valaki egyáltalán vagy van-e értelem egyáltalán tudni az "igazságot"? Az úgy is olyan unalmas vagy ne adja istenek kiábrándító.

	S bár ez mind igaz is lehet ez a történet is igen egyszerűen kezdődött. Mint a mesékben, egy nem várt helyen egy nem várt időben, nem várt emberekkel esett meg egyszer valamikor régen de nem túl messze a múltban...		S bár ez mind igaz is lehet ez a történet is igen egyszerűen kezdődött. Mint a mesékben, egy nem várt helyen egy nem várt időben, nem várt emberekkel esett meg egyszer valamikor régen de nem túl messze a múltban...

	[Karmaszinköpönyeges]		[Karmaszinköpönyeges]

Bobak: Új oldal, tartalma: „Egy történet egyszerűbben kezdődik mintsem azt sejtenénk vagy észrevennénk. Ám minden egyes történetet számtalan módon mesélhetünk el. Szájról-szájra terj...”

2012-12-24T00:50:17Z

Új oldal, tartalma: „Egy történet egyszerűbben kezdődik mintsem azt sejtenénk vagy észrevennénk. Ám minden egyes történetet számtalan módon mesélhetünk el. Szájról-szájra terj...”

Új lap

Egy történet egyszerűbben kezdődik mintsem azt sejtenénk vagy észrevennénk.
Ám minden egyes történetet számtalan módon mesélhetünk el. Szájról-szájra terjednek a kalandozók történeti, bárdok ebszélik-dalolják el kik kényük kedvük avagy szándékuk szerint tesznek hozzá, vesznek el belőle netán átköltik saját szájuk íze szerint. Majd idővel - és a sok-sok továbbmesélés során - a pletykákból történetek, a történetekből mendemondák majd azokból legendák mígnem az éves és évszázadok múlásával mítoszok lesznek. S hogy hol a határ történelem és legendák, a mesék hősei gonoszai és mártírjai no meg a mindennapi világunk kalandozói közt? Ki tudja. S tudhatja-e valaki egyáltalán vagy van-e értelem egyáltalán tudni az "igazságot"? Az úgy is olyan unalmas vagy ne adja istenek kiábrándító.

S bár ez mind igaz is lehet ez a történet is igen egyszerűen kezdődött. Mint a mesékben, egy nem várt helyen egy nem várt időben, nem várt emberekkel esett meg egyszer valamikor régen de nem túl messze a múltban...

[Karmaszinköpönyeges]