Ris Tissot
A KnSWiki wikiből
| 8. sor: | 8. sor: | ||
Egyetlen "különleges" képessége az volt, hogy ébredés után mindig emlékezett az álmaira. Barátai ezért szerették a legjobban. Ris történetei voltak a legjobbak, ugyanis általában az álmait mesélte el nekik. Közben a szakmát már annyira elsajátította, hogy apja szerszámaival szinte bármit el tudott készíteni. Egyes megrendeléseket már ő készített el. Változást életéban csak az alkamakként megrendezett vásár jelentett, ahol már apjával együtt ő is ott volt és együtt árulták a portékákat. Az egyik ilyen vásár alkalmával történt az az eset ami a továbbiakban meghatározta és megváltoztatta életét.<br> | Egyetlen "különleges" képessége az volt, hogy ébredés után mindig emlékezett az álmaira. Barátai ezért szerették a legjobban. Ris történetei voltak a legjobbak, ugyanis általában az álmait mesélte el nekik. Közben a szakmát már annyira elsajátította, hogy apja szerszámaival szinte bármit el tudott készíteni. Egyes megrendeléseket már ő készített el. Változást életéban csak az alkamakként megrendezett vásár jelentett, ahol már apjával együtt ő is ott volt és együtt árulták a portékákat. Az egyik ilyen vásár alkalmával történt az az eset ami a továbbiakban meghatározta és megváltoztatta életét.<br> | ||
| - | Történt egyszer ugyanis, hogy egy ember, vásárolt tőlük egy igen finom kidolgozású kesztyűt, ám a vásárlás után az egyik tarisznyáját véletlenül otthagyta. A tarisznyában csak egy fél ív papír teleírva és egy nádsíp volt. Ris hiába járt vissza a piac helyére az az ember nem tért vissza soha többet, így a tarisznya és tartalma Ris "öröksége" lett. Mivel szinte egész nap az idegent várta, unalmában az írást kezdte el nézegetni, mert olvasni nem tudott, de nagyon tetszett neki ez a rajzolási módszer. | + | Történt egyszer ugyanis, hogy egy ember, vásárolt tőlük egy igen finom kidolgozású kesztyűt, ám a vásárlás után az egyik tarisznyáját véletlenül otthagyta. A tarisznyában csak egy fél ív papír teleírva és egy nádsíp volt. Ris hiába járt vissza a piac helyére az az ember nem tért vissza soha többet, így a tarisznya és tartalma Ris "öröksége" lett. Mivel szinte egész nap az idegent várta, unalmában az írást kezdte el nézegetni, mert olvasni nem tudott, de nagyon tetszett neki ez a rajzolási módszer. Annyira elbűvölte, hogy 1-2 hét elteltével már maga is le tudta "írni" ugyanazt a szöveget, ami a papíron volt habár a jelentéséről továbbra sem volt fogalma. Kérte apját, hogy tanítsa meg írni és olvasni, de az apja sem tudott, a munkához elegendő volt a számok csekély ismerete.<br> |
| + | Ris elszánt vágya lett ezek után, hogy megtanuljon írni és olvasni. Hosszú bőrdíszműves hónapok után Risnek összegyűlt egy kisebb vagyona ezzel a zsebében bejelentette otthon, hogy elmegy a három napi járóföldre lévő Zamak városába, hátha ott talál valakit, aki meg tudja tanítani az írás olvasás tudományára. Kapóra jött, hogy épp egy kisebb csoport is tartott a városba. Vagyona a tarisznyájából - amit az idegen náluk felejtett - egy kevés élelemből két lószőr gyűrűből és állt. így érkezett meg három nap múlva Zamak városába. | ||
2010. június 22., 21:19 változat
Született: K.k. 1538
Ris Grot és Selek Mia egyke gyermekeként.
Grot bőrdíszműves volt, Mia pedig a házimunkát látta el.
Ris teljesen átlagos gyerek volt. Élte a városi gyerekek életét, voltak barátai és részt vett a házimunkában. Ahogy komolyodott és ügyesedett apja, mind egyre jobban avatta be a szakma csínja-bínjába. Gyermekkora ezektől eltekintve eseménytelen volt - eltekintve attól, hogy egyszer leesett a cseresznye fáról, egy másik alkalommal pedig gombamérgezése volt (azóta utálája(ta) a gombát).
Egyetlen "különleges" képessége az volt, hogy ébredés után mindig emlékezett az álmaira. Barátai ezért szerették a legjobban. Ris történetei voltak a legjobbak, ugyanis általában az álmait mesélte el nekik. Közben a szakmát már annyira elsajátította, hogy apja szerszámaival szinte bármit el tudott készíteni. Egyes megrendeléseket már ő készített el. Változást életéban csak az alkamakként megrendezett vásár jelentett, ahol már apjával együtt ő is ott volt és együtt árulták a portékákat. Az egyik ilyen vásár alkalmával történt az az eset ami a továbbiakban meghatározta és megváltoztatta életét.
Történt egyszer ugyanis, hogy egy ember, vásárolt tőlük egy igen finom kidolgozású kesztyűt, ám a vásárlás után az egyik tarisznyáját véletlenül otthagyta. A tarisznyában csak egy fél ív papír teleírva és egy nádsíp volt. Ris hiába járt vissza a piac helyére az az ember nem tért vissza soha többet, így a tarisznya és tartalma Ris "öröksége" lett. Mivel szinte egész nap az idegent várta, unalmában az írást kezdte el nézegetni, mert olvasni nem tudott, de nagyon tetszett neki ez a rajzolási módszer. Annyira elbűvölte, hogy 1-2 hét elteltével már maga is le tudta "írni" ugyanazt a szöveget, ami a papíron volt habár a jelentéséről továbbra sem volt fogalma. Kérte apját, hogy tanítsa meg írni és olvasni, de az apja sem tudott, a munkához elegendő volt a számok csekély ismerete.
Ris elszánt vágya lett ezek után, hogy megtanuljon írni és olvasni. Hosszú bőrdíszműves hónapok után Risnek összegyűlt egy kisebb vagyona ezzel a zsebében bejelentette otthon, hogy elmegy a három napi járóföldre lévő Zamak városába, hátha ott talál valakit, aki meg tudja tanítani az írás olvasás tudományára. Kapóra jött, hogy épp egy kisebb csoport is tartott a városba. Vagyona a tarisznyájából - amit az idegen náluk felejtett - egy kevés élelemből két lószőr gyűrűből és állt. így érkezett meg három nap múlva Zamak városába.
