Renaissance Dance - Ami már tuti

A KnSWiki wikiből

Aktuális változat

A hosszú-hosszú bányászmunkásként eltöltött évek alatt a veteránok jócskán kijöttek a gyakorlatból. Igor Sztanyiszlavsz Brugyov százados megkereste őket, és munkát ajánlott nekik, mi láthatóan őt is kihúzná jelenlegi imádott színházügyelői munkaköréből. Elvitte az öreg harcosokat egy kellemes lokálba, hol magukra hagyva őket elrohant a megbízóhoz, hogy megejthessék a várva-várt randevút. A csapat, míg a night-clubban mulatozott semmit és senkit nem tépett cafatokra, csupán egy vodkás üveg fejét harapták le, és egy bár szék lábaiból kötöttek csomót az arra járó helyi macsót üdvözölvén. A bunyó valamiért elmaradt... A Megbízó előtt érkezett, egy tolószékes hekker. Elég gyámoltalannak tűnt a srác a kicsi-kocsiban, mígnem valami fura apró nem túl barátságos fémizék nem kezdtek el kiugrálni a székéből, amik hipp-hopp eltűntek, mialatt ő pedig kb. egy félüvegnyi vodkát csatolt a székének karfáján levő fém izéivel egy adagoló berendezéshez, amin keresztül szívogatni kezdte a piát.

Megérkezett a megbízó. Egy magas jóképű harminc körüli fószer, hátrazselézett szőke séróval. Elmondta a feltételeket... kb 100 milla körüli fizetség, 30% előre, cserébe becumizni a fura kis zselés kapszulát, ami a bankkártya mellett hevert. Nos veteránjaink nem problémáztak sokat, belementek a dealbe... jött a meló első fele.

Egy Múzeumot... egy Katonai Múzeumot... egy Militeches Katonai Múzeumot kellett megszabadítani fölöslegessé vált tárgyától, ami nélkülözhetetlen a csapat számára, ami elég sérülékeny is, és amit egy elég biztonságos páncélszekrényben őríztek, valószínűleg azért, hogy a látogatók ne roncsolják el fényképezőgép villogásaikkal a tárgyon levő festéket.

Nos hőseink a "Csendes Meló" alatt eleinte lopakodva, késsel és íjjal végeztek a felszínen levő őrökkel, majd miután bezúzták a romantikusan üldögélő szerelmesek arccsontját, kik a közeli, ám útban levő padon töltötték első, vagy második randijukat, végre igazi Afgán virtus szerint előkerültek a gyorstüzelők, a nehézgépfegyverek, némi gránát, lángszóró s végül kb fél kiló c-6-os. Ezek után szétégették a lépcsőházat, cakkosara lötték az ajtaját, szétloccsantottak pár őrkobakot, szanaszéjjel robbantották a páncéltermet, kitépték az ajtaját, lenyúltak egy gyémánt berakásos fegyvert és egy sima krómtáskát és a de-elektronizálót, Angolosan távoztak az épület tetején levő AV4-essel vijjogó riasztóhangorkánban, szirénázó rendőrkocsikkal a talpuk alatt és egy kicsiny repülő rendőri kísérettel, mit a csapat pilótája ügyes manőverekkel, és némi nehézgépfegyver rásegítéssel lerázott. Elérték a város szélét... landoltak. Beszálltak egy dzsippe és visszatértek a bázisra. Útközben ki akarták nyitni a krómtáskát ám Kutuzov közreműködésének köszönhetően inkább úgy döntött a dobozka, hogy megsemmisíti magát. Azonban a "kulcsember" végül magához térve megállította a visszaszámlálást. Kutuzov a szerencsvadász Grizzly kapott egy csókot egy minigun lövedékétől a combjára még a repülés alatt, ám egy lilafolton kívűl más baja nem esett, hála a jó öreg bőrátszövésnek, a flaknacinak és az Av-4-es 15mm vastag acélajtajának... még hogy azt mondják róla, hogy nem szerencsés.

Mindenki egyben. Megvan az áru. Visszatérve a Bázisra. A rendőrség mindenhol a négy titokzatos profi betörőt keresi nagy erőkkel.

Így kezdődik a tánc második fele.

Két úton mehetett tovább az árú. Vagy földön, vagy levegőn. A Titoktartás miatt, ezt még a megbízó sem tudja. Így a következő cél Wradaslav a halászkikötő valahol északkeleten a Kelet szibériai Tenger partján. Ott látták utoljára a keresett árut, amit vagy egy tankerhajó, vagy egy halászhajó hozott el idáig. A hajók nevei есть лед azaz a Jég-evő, és a Соль мама azaz a Sós Anyácska.

Felvonás N

"Kicsi, repülő macikák"

"Tedd le, ne játsz vele!"

"- De hát nem is ismerem." "- De mi ismerjük"

Nos ezután a szuper prológ után a második kűrben a táncosok berepültek és "pozicionálták" (ezt már akkor sem értettem) magukat az észak-kelet szibériai síkságok és mocsarak mélyére. Parás pilótánknak sikerült a radarokat kicseleznie kiváló manővereivel, és miután megskalpolt egy mamutfenyőt kerék és tengelytörés nélkül sikerült letennie a röpcsit egy a Wradaslawba vezető föld úton. Miután elrejtették a gépet hőseink, és kifestették magukat két műszakot elvégzett kéményseprőnek továbbnyomultak a falucska felé. A Falut egy völgyben találták meg és csak egyetlen apró gondocska volt: Éppen valami booster banda próbálta a földel egyenlővé tenni a kicsiny kis halászfalucskát. Hőseink azonnal segíteni akartak a bajbajutott falu népének, így tettek egy jókora kitérőt, és egy kis győzködéssel plusz másfél millával rávették a közeli fakitermelő üzem főnökét, hogy adjon nekik egy dzsipet. Aztán bátran és hősiesen leszáguldottak a domb oldalán keresztül az erdőn, hogy megmentsék a falut, ám egy vagy két az úton bujdosó akna úgy gondolta sokkal nagyobb móka lesz ha szét küldik a csapatot. Miután duplabicskacukaharát ugrott a járgány a srácokkal együtt az erdőben, és az egyik fának csapódott, egy kissé megtört az iram. A roncsból kikászálódó veteránok csak remélhették, hogy nem vették őket észre, de hát ez persze, csak valami kósza vicc lehetett elméjükben, ugyanis két fénypont indult el azonnal feléjük a hajnali szürkületben. A szuper felpörgetett titánharcosveteránok felkészültek a támadás fogadására, azonban egy kicsit lassúnak bizonyultak és csak a semmibe puffogtattak el egy kis ólmot, ugyanis a látogatók valami verispéci gépen csücsültek, és csak a maguk után hagyott földön levő égési nyomokat tudták megvizsgálni miután elhúztak mellettük. Majd visszatértek. Szerencsére nem egy lajhár csapatot küldött a megbízó az áru után, így sikerült némi sántikálással félrevetődni a visszafele tartó motorok elől amik az úttest két oldalára fröcsköltek némi napalmot. miután megpörkölődtek egy kissé a grillpartiban a srácok tehetetlenségükben két teljes tárat eresztettek amolyan hátha belefutnak alapon a motorok után. Persze senkinek semmi baja nem esett... Grizzly barátunk azonban szuper gyors érzékeivel meg tudta vizsgálni a hangsebesség közelében járó valamiket, és elmagyarázta aludttejen nevelkedett társainak, hogy ezek valami av-motorok vagy mik... de lehet hogy valami antigravos izék. Mindenesetre a nomád banda, mire összeszedték magukat berozsdált veteránjaink, elhúztak talán a melegebb vidékekre, nem mintha lenne ilyen a közelben, de távol se... Nos ekkor jött a falubanyomulás... Szinte minden ház megrongálódott, vagy kiégett, vagy felrobbant, vagy összedőlt, vagy... no de nem is ragozom a káoszt ami fogadta a hős csapatot... gyerekek sírtak, keresték anyjukat, azok meg keresték a karjukat... No szóval a káosz finom színezetében pancsoló kis faluban sikerült kivenniük egy csoportot ahol valaki nagyon magyarázott, pl ilyeneket: - gyerünk gyerünk! Meghogy: - A faluházát és a templomot... azt mentsétek! Vízet Vizet. Odamentek hozzá, és megkérdezték ismeri-e a képen látható fickót... Mint kiderült azt tudja, hogy a kikötőben dolgozik. Elmentek a kikötőbe. Ott egy kapitányszerű fószer üvöltözött hasonlókat az előbbihez, csupán a menteni valók voltak egy kicsit mások... leginkább a hajók.

No tőle is megkérdezték, hogy ismeri-e az összekötőt vagyis a képen látható alakot. Ő azt mondta hogy nem... télleg nem, ezek után Grizzly bravúros megfélemlítésének hatására elmondta, hogy a sósanyácskán dolgozik, és hogy az merre van. Elindultak hőseink a Sós Anyácskára, azonban a pilóta visszapillantva látta, hogy a kapitány elküldt egy csávót egy közeli házba, ami aztán a világ legszellősebb háza lehetett. Igazából egy Szitára emlékeztetett, mert darabokra szedték, de hát ki tudja mért. No pilótás barátunk megindult a követ után, és miután elkapta az ajtóban mielőtt beléphetett volna abba szobába ahova ment, egy ismerős hang ütötte meg a fülét. A képen látható alak hangja volt az. Felismerte egymást a két régi cimbora, a két régi Afganisztáni veterán így nem kellett a harmadik afganisztáni veteránnak likvidálnia az első avagy második afganisztáni veteránt, aki elkapta követet... gondolom minden világos.

Egy szó mint száz. Két másik veteránnal bővülhet a parti, ha a parti úgy gondolja... És talán némi információhoz is juthatnak...

Nos a falu leégve, lábak megpörkölve, szívek felpörgetve, két cimbi megismerve. Így indulhat a táncban, a harmadik kűr...