Kharvagass-mérge

A KnSWiki wikiből

Kharvagass-mérge

Mélybenjáró Ahng leghíresebb és legdicsőbb kalandjaként és hőstetteként ám de bukásaként tartják számon, Kharvagass avagy Kapzsiszív a feketesárkány kiűzését. E történet folyama egy mirabari bánya tárnáiba veszi kezdetét. A Mirar-folyóba torkol egy folyam Mirabar városánál, észak felől mely a A Világ Gerince hegység lábánál ered. E kaptatók kopár felszíne alatt hol a folyó még csak csermelyként szívja magába a hegységből lezúduló vízet, mirabar pajzstörpéi bányákat vájtak a sziklák testébe. Mélységi víznyerőt építettek ki, kútaknákat melyek vizét földmélyi csatornákon vezettek Mirabar bányáinak tárnáihoz és kohóihoz. Ám egy napon több törpe nemzedékkel korábban feketesárkány(ok) vették birtokba e bányákat véres és álnok küzdelem során. A törpék több bátor ám hiábavaló rohamot zúdítottak rá(juk), hogy visszavegyék ami az övék de végül lemondtak róla. Beomlasztották aknáikat, eltorlaszolták járataikat s lassan elfeledték a helyet és annak férgeit is. A vizes, nyirkos, saras bemosásokkal elláposított tárnák otthonos fészkéül szolgált a fekete féregnek. Feledésbe is merült nem volt más mint egy régi riasztó mese, egy mendemonda. Bestiák (orkok és goblinoid fajták) bőven voltak vagy akadtak bolond kalandozók betevő gyanánt.

De minden féreg felébred egyszer, minden gonoszban felhorgad a gyűlölet és minden béke megszakad egyszer. Ki tudja miért van ez így, de így van és akkor is ekép történt. Kharvagass bosszút forralt és gyűlölete epés mérgébe akarta fojtani a törpéket. Álnok, alattomos terve az volt, hogy savas leheletével mérgezi meg a Mirar vizét mely majd lemarja a gőgös törpök szakállát...és kiűzi őket tárnáikból.

Bár ehhez pár bestiárius pajzstörpének is akadt pár szava Mirabarból. Maroknyi ifjú kalandozó a Pajzs és Fejsze társaságából pont ekkor botlott bele a sárkány talpnyalóinak egyikébe - nem véletlen volt, része volt ebben a Nagy Féreg uthgard barbár törzs pár tagjának és egy varázslónak de ezt úgy is letagadnák a törpök. Tervet eszeltek ki és csapdába csalták Kapzsiszívűt. Elorrozták fiókáit, a folyóba vetették s a folyamra bízták sorsukat. S míg a zavart, kétségbeesett feketesárkány fiókái után vetette magát a törpék visszafoglalták a tárnákat. Védműveket állítottak, a kútaknákat megnyitották és megtisztították a bányákat. De tudták a sárkány vissza fog térni, és vissza fog vágni. Alattomos áskálódásba fogott Kharvagass és szövetkezve a környék orkjaival és ogréival sereget toborzott. Uszító szavai ellenére a sereget könnyűszerrel szétzilálták a törp védők. Vesztére közben testvéreik kisegítették a tárnában rekedt rokonaikat és körbezárták a csata területét. Kharvagass kapzsiságában vak volt így a tárnát védők és a bekerítő törpcsapatok közé szorult. Gyáva férek volt Kapzsi de rosszindulatú és alávaló, ha a túlerőt külső sereggel nem gyűrhette le hát belső ármánnyal belülről próbálta legyűzni. És nem sok kellet, hogy sikerrel járjon. Csábító szavakat csepegtetett Ahng szívébe, mert meglátta benne azt ami az Ő szívét is kitöltötte; gőg, kapzsiság és álnokság. Ahng rangra és mérhetetlen mennyiségű aranyra vágyott amit nem sárkányok barlangjaiban hanem népének tárnái mélyén találhatott meg. Kharvagass - úgy tartják - megmérgezte Ahng szívét és elméjét. Bár unszolása nem bírt sikerrel s belefojtotta saját mérgébe a kapzsi sárkányt, Ahng minden tettét átitatta innentől a gondolatait megmételyező kétely és paranoia - görcsösen és rettegve saját vérei közt vélte látni árulóit és eleségeit.

A feketesárkány felett győzelmet aratott, Mélybenjáró Ahng hős lett és hírnévre tett szert. Rang és vagyon is kijutott neki bőséggel. A vész elmúlt. Azonban nem múlhatott el végleg. S bár vélhetően a sárkány szövetségesei és fiókái felnőve bosszút forralnak nem ez a legnagyobb veszély ami Mirabar törpjeire leselkedik. Kharvagass álnok szavai megtették hatásukat és Ahng gondolatait - az áhított hírnév, rang és vagyon ellenére is - napról napra mindinkább mérgezik.

A kaland más mesélők elbeszélése szerint: