Epilógus
A KnSWiki wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Bobak (Vita | Szerkesztései) 2012. december 23., 23:22-kor történt szerkesztése után volt.
"A Fehér Úrnőt aggodalom környékezte, de okát nem is sejtette. A Fekete Úrnő gyűlölte Őt, a Fehéret! S ráterítette az éj-fekete köpönyeget ama gyilkosra. A köpönyeges átsurrant a Fehér Úrnő szeme előtt hisz amazt árnyék fedte el. A kard felsivít s a Fehér Úrnő felvisít! E bukása a világ bukása...s jő a vég kezdete, a fehér Úrnő megbukott. Immár városa romba dől, falai leomolva termeire ráborulva porrá zúzza az igazmondó nőt. A Fa lángra-kap, lángok és gyötrő fájdalom emészti. Faágak törnek! Faágak csavarodnak, torzulnak s fornak össze..."
- Yarphyl jóslata (a Gyertyatornyokba is lejegyezve)-