Szigetkirályságok

A KnSWiki wikiből

"Nos először is van a vad természet! Kegyetlen viharok, alattomos víz, korbácsoló szelek. No másodsorban vannak a kalózok! Vérszomjasak a vad vizek edzették. De nem ám a barátságos, romantikus félébő' ahogy a Benső-tengeren. Nem! Jobb belátásra csak is a csörgő érmékkel tömött erszény terítheti, ha szerencséd van ez a kisebbik baj. Kevésbé szerencsés esetben az emberfia kifogja a nagyobbacska bajt és átvágják a torkát. Borúsabb napokon megesik az ilyen eset is mikor csak a vörösen felbuggyanó s csörgedező friss forró vér csillapíthatja a legénység rosszkedvét. Se sör, se bor de még a nőcskék sem csillapítják vérszomjukat. Csataüvöltés, fosztogatás, halálhörgés és patakokban zúduló bíboreső kanyarint bárgyú mosolyt az arcukra... Umbrelee kegyeit nem könnyű kiérdemelni de annál könnyebb kiesni belőle. Úgyhogy az a fajta férfi - vagy nő úgy ám ha mondom - aki e vizek sötét hullámainak hátán nevelkedik az az a fajta...nos az nem az a könnyű eset. Élet-halál harc folyik minden egyes talpaltnyi szárazulatért, minden csepp iható vízért, minden kapanyomnyi megművelhető termőföldért...az utolsó lyukas garasért is az utolsó csepp véredig. Mély mint a bánat! Sűrű fekete feneketlen mélység akár a halál maga. Tükre a fennen feketéllő üres semminek, tükörképe a szívünkbe bekúszó félelemnek. Belenézel s belepillanthatsz a végzetedbe. Bele mersz nézni?! Bestiális szörnyek lesnek rád lentről kocsonyás szemeikkel. Rád-fonják nyálkás ragadós csápjaikat, köréd csúszik észrevétlen akár a kétség majd...huss le is rántott a mélybe! De ne aggódj, még mielőtt felzabál s apró cafatokra tép kipréseli belőled az utolsó szuszt is. A Keleti-óceán felől az Ösvénytelen-tenger, a szárazulat felől a Kardok-tengere ostromolja a szigeteket. Köztük kavarog a setét víz, örvénylik s ebben örömét lelik e tengeri rémek és maga a Mélységek Úrnője is. Vagy ahogy a félkegyelműek merik nevezni; a Szajhakirálynő! Sss! Nehogy meghallja!! Nehogy ki mert ejteni a szádon!!!"

- öreg tengerész Baldur Kapuja kikötőjében -

"A szigetkirályságoknak nem igen akad dolguk egymással. Ám ha már itt tartunk, akó' azt is kimondhatjuk Faerun többi részéhez sincs túl sok közük. Semmi dolguk sincs a puhány szárazföldi csótányokkal. Mindenek megvan a maga népe, története meg életmódja. Megvan a maguk ereje, Öröksziget elfjeinek a nemes mágia, a Nelanther-szigetek kalózainak a barbár kegyetlenség, Lantan gnómjainak a furfangos fogaskerekes szerkezeteik, a Ruathym urainak félelmetes hajóhaduk s megvan a maga misztikuma a mágikus Nibmral mesés népének is."

- Holdárny-szigeteki hajóskapitány útban Baldur-kapujából -