A Halál Katakombája kalandozó társaság
A KnSWiki wikiből
1372 évében a Pajzstalálkozó napján alakult meg az akkor még név nélküli majd később a kalandjaik során A Halál Katakombája néven ismerté vált kalandozó társaság. A társaság tagjainak kiválasztása nem véletlenszerű, két oka is volt. Őseik és mestereik egy kalandozótársaság tagjai voltak a Mirabar Pörölye csapatáé. Tehát a régmúltba gyökerezett az egyike az okoknak, míg a másik a jelenben. Mélybenjáró Ahng és Morundo a varázsló törpe hívta össze a csapatot.
Ahogyan az lenni szokott egy napon egy váratlan látogatóval és egy váratlan fordulattal kezdődött minden:
- Lorn a misztérikus (Gond papja és varázsló) Luskan kikötőjében készült felszállni a Gőzkrakken gnóm hajóra, hogy Lantan szigetére a Szentséges Ihletés Műhelyébe utazzon végső felszentelésére. (Vagy tán hogy távol mindenkitől és mindentől tanulmányozhassa új tudományágát, de ezt még magának sem ismerte volna be. Ám a biztonság kedvéért benyúlt zsákjába és kitapintotta a kemény bőrkötést, megvolt, megnyugodott.) De fel már nem léphetett a hajóra. Két alak lépet le hozzá, egy gnóm (Bock’Ke Bock) és…
- Bock’Ke Bock kalandok után nézve kiosont a lantnai Sambar kikötő egy Faerun felé tartó hajójára (ép a Gőzkrakkenre)...azaz kiosont volna ha olajra lépése előtt nem bújik meg pár olajos hordó közt a Kohók Múzsája Gond-templom és kricsmi szerszámos raktárában. És nem fürkészett volna mestere után. És ne hallgatta volna ki őket. De nem volt ha. Ott volt és ott is maradt és később Luskanba hajózott és kapott egy társat is. egy Gond papot és varázslót, Xeran Hozun Lornt. És ők ketten kapta egy kísérőt a törpe…
- Mélybenjáró Tyron a Thuron ház fia ott állt a családi csarnokban. Ő volt ott és senki más csak a kétségei és az a kőasztalon lefedett tárgy. Kétségei voltak hisz a csdaládi tilalom ellen szegülve szökni készült. Kalandozásba vágná a fejszéjét. Vagyis nem az övét hanem az apjáét. Azt a vakító fehér sárkánycsontfejszét ami ott hevert letakarva előtte azon a kőasztalon. azon a nymorult kőasztalon tétlen mint valami mauzóleumban mutogatott ereklye. Felhorkant, pepecselt pár pillanatot bozontos szakállán és már nyúlt is a csatabárdért. Azaz nyúlt volna ha nem állítják meg, nem állítja meg egy hang. Kopogtattak! Küldönc. Törpe küldönc aki apját hívta de Ő a fiát Tyront küldte..elküldte egy küldetésre, egy kalandra!
- Ramirez a bárd, Az Öt Utazó fogadóban küzdött emlékszilánkjaival. Végre valahára Vízmélyvárba vette az útirányt. Bor, pipafüst, hugy, hányás és az olcsóbb szajhák illatfelhői homályosították el emlékezetét. Egy asztalnál ült, egymaga, igen egymaga mert mentora, nagybátyja az egyetlen élő rokona magára hagyta. Rangaron (errefelé e néven ismerték) a szigetkirályságok kalandos vidékei felé sodortatta magát (és aktuális kedvesét a gyönyörű ám bizarr de pont ezért csábító Talona papnőt). Hátrahagyta Őt fel nem tett kérdéseivel és ki nem mondott válaszaival amit tökéletesen jelképezett a mestermívű lant és az a furcsa kétoldalú Tymora-érme. Mélázott és elmélkedett mélyeket szívva a kocsma otthonos szagaiból mikor egy dús szakál és a hozzá tartozó törpe állt elé…
- Zil a mágus, varázskönyve fölött kuporogott. Komponenseket (pókokat, rovarokat és csúszómászókat) rendezgetett amiket a szállásul szolgáló régen elhagyatottan álló őrtorony dohos falai közt fogott. Boszorkány utitársai egy-két köpésnyire egy varangyot kínoztak. Fogadtak hány szippantás fújja fel és durrantja szét a békát a pipából. Úgy alkudtak az állat életére mint ahogy az övére is korábban. De most nem fog sodródni az árral, most nem - fogadkozott. Futott ő már a családja, önmaga, a Kraken Társaság és az Arkán testvérisék pribékjei elől is. De most nem fog. Saját sorsa kovácsa lesz. Várta az idegent, várta már a megmentőjét aki megváltja ami után szabad lesz. És az idegen el is jött és elhozta a szabadságát is. Ám ez a féle szabadság volt amire gondolt de az amire vágyott. A kalandozók szabadsága. az az idegen pedig…
- Tragargh a félvér fattyú uthgard barbár beleszimatolt a levegőbe. Kiszagolta az idegen városi szagot. A szagot egy törpe eregette. A törpe aki a jóslat szerint jön és Ő menni fog. Ő már megálmodta mikor orkként megölte a rothét a sár és vér arénába. Tanítója Wagarh is tudta ezt. tudta amióta csak látta és hallotta hogyan vitatkozik annak az etinnek a két feje és hogyan válnak ketté. Jel volt ez! Jel és most a jóslat beteljesül Tragarg az egyszemélyes törzs útra kél. Barbár babonáit és félelmét leküzdve bemegy a városba, be a törp fajzatok közé. A kis korcs törpe már meg is jött.
Az a törpe, az az idegen, az az utitárs Mélybenjáró Joyin az intéző törp volt. Mélybenjáró Ahng és Morundo a törpe varázsló küldönce. Feladatot adott. Őseik adósságát kellett törleszteni. kalandjuk és küldetésük egy Mirabarban titkos találkozón fogja kezdetét venni. Innentől a többi már legenda és történelem!
